Na akkor egyetlen kommentem lesz, mindenféle pletyka elkerülése végett, a továbbiakban pedig nem szándékozokok erről senkivel beszélni. Tegnap sétáltam felfelé mit sem sejtve a Dürer lépcsőjén, a barátnőmet keresve két koncert között, mikoris a semmiből, váratlanul valaki egyszercsak arcon csapott. Kb annyira volt időm, hogy felnézzek, hát látom, hogy a nálam 2 és fél fejjel kisebb rita az. Mivel nem szándékoztam a lépcsőről leborulni, se kárt tenni szerencsétlenben, szépen feltuszkoltam a lépcső tetejére a bigét, nekinyomtam a falnak és próbáltam a nyakánál fogva tartani, hogy álljon le. Ő igazából (az ismerőseim elmondása alapján) már este hétkor olyan részeg volt, hogy elbaszódott egy fotelban, ami egyébként látszott is rajta. (Mármint nem volt öntudatánál.) Próbálta magát hergelgetni, viszont az egyetlen kissé artikulálatlan mondat amit ismételgetni tudott, hogy "mit mondtál te a gyerekeimre?" Én folyamatosan üvöltöttem vele, hogy "álljál már le" stb., nem akart. Leöntött 1,5 deci ásványvízzel :-), amit továbbra is tűrtem....akkor itt le is szögezném, mindenki nagy bánatára: EGYSZERSEM ÜTÖTTEM VISSZA. Elkezdte tépni a hajam, majd annál fogva lehúzott a földre, ekkor szóltam Mihálynak, hogy szedjék már le rólam, mert meguntam a huzavonát. Asszem lefogták páran, én meg szépen elsétáltam. A későbbieknen nem láttam, gondolom hazament, leszarom, csak gratulálni tudok a bátor tettéhez. Én pedig büszke vagyok magamra, hogy nem süllyedtem le az ő szánalmas szintjére. Egy karcolás sincs rajtam, az egész nem tartott 2 percnél tovább.
Tough ain't enough!
Szevasztok, legyetek jók! Eszti |
|
|