Punk Portál - 2019. augusztus 22.





 

Dead To Me - Cuban Ballerina (Fat Wreck, 2006)


Írta: Mozart
Feltöltötte: gandalf
Ekkor: 2006. júl. 13. csütörtök - 12:21

Minden mindennel összefügg. Még Amerikában is, ami egy hatalmas ország, mindenki ismer mindenkit. Ritka esetben lehet csak találni egy olyan bandát, amelynek a tagjai nem játszottak/játszanak/fognak játszani valami más bandában is, nem ismernek egy más bandát sem személyesen. A Dead To Me új név ugyan a punk színtéren, de korántsem újak az arcok. Nem kell félniük, hogy ,,nem ismerem” jelszóval senki nem megy el a koncertjükre (egyébként állítólag a legelső koncertjük máris teltházas volt). Az énekes, Chicken, a Western Addictionben is basszgitározik (és itt is), és mellesleg ő irányítja a Fat Wreck Chords postai rendeléseit. Két tag (nem akarok senkit fárasztani a nevekkel) a One Man Army-ban játszott azelőtt. A dobos kakukktojás: ő csupán az énekes unokatesója.

A zene pedig, amit csinálnak: jó. Energikus és dallamos punk-rock, és valami miatt egy kis angolos hatás is van benne. Nem tudnám megmagyarázni, mi miatt. Olyan, mint egy régi angol banda (pl. Buzzcocks) felturbózva, kicsit keményebb gitárhangzással. Egyébként, ha már a hangzásnál tartunk, egy kicsit nyersebben szólalnak meg a gitárok, mint amit a kiadó többi zenekarától megszoktunk, ezáltal sokkal élőszerűbben szól minden, és ez kiemelendő pozitívum.

Aki lusta letölteni az egész albumot (a punknews.org-on streamelhető… hogyan is mondják ezt magyarul?), az kezdjen a By the throat nevű húzós „slágerrel”, vagy a Special Professional című dallal, ami talán a legdallamosabb, ugyanakkor különleges is, mivel néhány szó végén idétlenül megcsuklós énekhanggal van fűszerezve. Ezek az én kedvenceim, de azért nem egy kétszámos produkcióról van szó. A 11 számból csak két-három uncsibb, a többi kifejezetten leköti a hallgató figyelmét erre a bő huszonöt percre.

Ami pedig a szövegeket illeti, sokszor nem értem ugyan őket, de ahol igen, ott jók azok is: elég személyesek, és bár néha érintenek egy-két ,,politikai” kérdést is, leginkább mégis Chicken önmagával való megküzdéséről szólnak; ő ugyanis nemrégiben lett túl egy drog- és alkoholelvonó kúrán, és a zenekar megalapítása, a zeneírás egyfajta terápia volt számára. Nos, a terápia jól sikerült. Kívánok sok zenekarnak ilyen első albumot, nekik meg még többet és még jobbat. Jöhet a következő!